AZ ELÖREGEDÉS DILEMMÁJÁNAK KEZELÉSE
Írta: Jim Langley - 2024. január 15.
Számos országban az üzleti világ vezetői számára az elöregedő munkavállalók kérdése fontos vitatémává vált. Egyes helyeken az átlagéletkor egyre magasabb. Némely vállalatnál már beállították a kötelező nyugdíba vonulás korhatárát is, de vajon, lehet-e korlátozni az emberek jogát arra, hogy meghosszabíthasák a munkával töltött idejüket?
Tapasztalataim azt tanították, hogy az életkor nem mindig igazságos mutatója annak, hogy valakinek a munkahelyi értékét megbecsüljük. Amit figyelembe kell vennünk, az az, hogy az egyes embereknek megvan-e a képessége arra, hogy megfelelően és hozzáértően betöltsék az adott szerepüket. A biztosítási ágazat veteránjaként például tudom, hogy a szakmám szellemi éleslátást és némi fizikai állóképességet igényel.
40 éves biztosítási pályafutásom során elértem azt a pontot, amikor már hajlandó vagyok „átadni a stafétabotot” egy fiatalabb, hozzáértő személynek. Ugyanakkor azt is tudom, hogy Isten hosszú élettartammal és ép elmével áldott meg. Sőt, úgy gondolom, hogy a legtermékenyebb éveim még előttem állnak. Ez a felismerés felemelő volt, és várom, hogy Isten merre vezet engem a jövőben. Ha Ön már nyugdíjba vonult a szakmájából, remélem, hogy megtalálta az idejének produktív felhasználási módját. Én még nem állok készen a szabadidős életre.
Jézus Krisztus követőjeként és Isten Igéjének, a Bibliának következetes olvasójaként lenyűgözött annak a két férfinak a hosszú élete, akik az ősi izraeliták pusztában töltött 40 éves útja alatt is hűségesek maradtak Istenhez. Józsuét és Kálebet, akik Efraim és Júda törzsét képviselték, a többi törzsből 10 másik emberrel együtt elküldték, hogy kémleljék ki az ígéret földjét (Mózes negyedik könyve 13). Egyedül ők tértek vissza a titkos küldetésről pozitív „jelentéssel”, dicsérő beszámolót adva Mózesnek és az izraelitáknak arról, amit az útjuk során láttak.
Józsué és Káleb volt az a két férfi is, akit Isten elhívott, hogy vezesse az izraelita maradékot Kánaánba, és követelje magának a földet az Ő választott népe számára. A többi kémnek megtiltották, hogy belépjenek az Ígéret Földjére. „Az Egyiptomból feljött férfiak, húszévestől fölfelé, nem látják meg azt a földet, amelyet esküvel ígértem oda Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, mert nem követtek engem hűségesen, kivéve Kálébot, a kenizzi Jefunne fiát és Józsuét, Nún fiát, mivel ők hűségesen követték az Urat.” (Mózes negyedik könyve 32, 11-12)
Józsué és Káleb is 80 éves volt, amikor átkeltek a Jordán folyón, és mindketten jóval 100 éves koruk után is éltek! Ezekben az években Izrael meghódította az Isten által megígért föld nagy részét, és a nép virágzott. Ezek a férfiak hatékony vezetők voltak, akik minden bizonnyal szerették az Urat, és sok győzelemre vezették az izraelitákat, mivel az izraeliták hűségesen követték a példájukat.
Mindkét férfit Isten Lelke vezette, miközben szellemi, lelki és fizikai erőt mutattak, ami lehetővé tette számukra, hogy vezessék az izraeliták tévelygő nyáját. Ugyanez a szellemi, lelki és fizikai erő ma is elérhető mindannyiunk számára, akik az Úrba vetjük bizalmunkat, függetlenül attól, hogy fiatalok vagyunk-e, és csak most kezdtük el a karrierünket, annak közepén járunk-e, vagy a munkáséletünk vége felé közeledünk.
Ha az Úr hosszú életet ad, és megáld minket a szükséges lelki, szellemi és fizikai erővel, akkor elvárja, hogy hűségesek és engedelmesek maradjunk, bármilyen körülmények között is találjuk magunkat. Istennek csodálatos terve van azok számára, akik mindvégig engedelmesek maradnak.