A KIS KUDARCOK ELENGEDÉSE
Írta: Jay Emory - 2024. október 28.
Nemrégiben találkoztam egy nagyon érdekes idézettel John Maxwell neves vezetési tanácsadótól. Jó emlékeztetőül szolgált számomra, talán másnak is az. Azt írta:
„A kis előrelépés jobb, mint a semminemű előrelépés. A siker sok kis lépéssel kezdődik. Ha egy kis lépésben megbotlasz, az aligha számít. Ne készíts ajándékcsomagolást a hulladéknak. Engedd el a kis kudarcokat.”
Ha van egy lecke, amit a feleségem megtanult (velem együtt) a házasságunkban, az ez: „Engedd el a kis kudarcokat.”
Nemrég ünnepeltük a házassági évfordulónkat, és a hozzám közel állók tudják, hogy az évek során sokszor kellett bocsánatot kérnem a feleségemtől. Sok apró kudarcomat kellett elengednie!
Kérem, ne értsenek félre - az életünk nem volt tele kudarcokkal. (Szerintem nagyszerű férj vagyok.) Mérhetetlenül áldottak vagyunk, az együtt töltött 33 évünk jó bizonyíték erre. De mint mindenki másnak, akár házas, akár egyedülálló, nekünk is meg kell küzdenünk azokkal az emberekkel, akikkel nap mint nap találkozunk - munkatársakkal, ügyfelekkel, barátokkal és házastársunkkal, akik időnként olyan dolgokat tesznek vagy mondanak, amelyek elmaradnak az elvárásoktól. Néha a szavaik és tetteik - csakúgy, mint a sajátjaink - egyenesen kiábrándítóak.
A kulcs, ahogy Maxwell mondta, az, hogy folyamatosan és kitartóan haladjunk előre, még akkor is, ha apró kudarcokat tapasztalunk. Aztán mire észbe kapunk, ahogy a mi házasságunkban is történt, már 33 csodálatos év telt el! Ugyanez igaz lehet egy sikeres munkahelyi karrier kovácsolásában is.
Az apró kudarcok elengedése nemcsak az elmét érinti. A nyelvet is bevonja. Hányszor hallott az évek során prédikációkat a templomban, vagy vett részt beszélgetésekben a kimondott szavaink erejéről és veszélyeiről? A „nyelv megszelídítésének” fontosságával Jakab apostol foglalkozik. Miután megállapítja, hogy „Mert sokat vétkezünk mindnyájan” (Jakab levele 3, 2), a szakasz elmagyarázza, hogy ahogyan a lovat a szájában lévő kis zabolával irányítják, és egy kis kormánylapát irányítja a hajót, úgy a nyelv is hatalmas befolyással bírhat jóra - vagy rosszra:
„Ugyanígy a nyelv is milyen kicsi testrész, mégis nagy dolgokkal kérkedik. Íme, egy parányi tűz milyen nagy erdőt felgyújthat: a nyelv is tűz, a gonoszság egész világa. Olyan a nyelv tagjaink között, hogy egész testünket beszennyezi, és lángba borítja egész életünket, miközben maga is lángba borul a gyehenna tüzétől.” (Jakab levele 3, 5-6).
Ezzel a kemény valósággal mindannyian szembesülünk. Ahogy a szakasz folytatja: „Ezzel áldjuk az Urat és Atyát, és ezzel átkozzuk az Isten hasonlatosságára teremtett embereket… Testvéreim, nem kellene ennek így lennie.” (Jakab levele 3, 9-10). Tehát, miközben munkatársakkal, barátokkal, sőt, még a házastársunkkal is érintkezünk, ne feledjük, hogy „hagyjuk a kis hibákat”. Ennek egyik módja, hogy visszafogjuk a nyelvünket, ellenállva a késztetésnek, hogy olyan dolgokat mondjunk, amelyeket később megbánnánk - a kis kudarcokat nagy problémává változtatva.
Ha van valami, amit mindannyiunknak meg kellett volna tanulnunk az évek során, az az, hogy a holnap egészen másképp nézhet ki, mint a ma. Ezért törekednünk kell arra, hogy a kis dolgok ne tegyék tönkre a munkahelyi vagy otthoni kiváló kapcsolatainkat. Az élet, az egészség és a kapcsolatok értékes dolgok, és nem szabad őket természetesnek venni.
Ahogy a Példabeszédek könyve 19, 11 bölcsen megjegyzi: „Az értelmes ember türelmes, díszére válik, ha megbocsátja a vétket.” Ez nemcsak bölcsesség, hanem becsületes dolog is.